A kerámia- és betoncserép gyártók évtizedek óta komoly harcot folytatnak egymással. Olyannyira belemelegedtek, hogy néhány állítás – amelyet egymás „fejéhez vágtak” – mára beépült a köztudatba is. De igazak vajon ezek az állítások? Nézzük meg!
KERÁMIA CSEREPEK
Vélemények, amelyek mellette szólnak:
Könnyű, így nem terheli annyira a tetőt, és kevesebb fáradtsággal feltehető.
Igaz is, meg nem is. Egy agyagcserép általában könnyebb, mint betonból készült társa, ám a legtöbb esetben kisebb is! Az építkező szempontjából az igazi kérdés: Mennyit nyom 1 m² cserép? Máris másképp fest a dolog, mert amíg egy kisebb cserépből 14-17 darab is kell 1 m²-re, addig egy átlagos méretű betoncserépből elegendő a 10 darab. Négyzetméterre levetítve az agyag- és a betoncserép súlya között nincs számottevő különbség! Ne legyen szempont, hogy mennyi fáradtsággal helyezhető fel a tetőre a cserép. Sok-sok évig fogunk alatta élni, nem számít az a néhány nap, amíg felkerül.
Az agyagnak évezredes hagyománya van.
Feltétlenül igaz. Aki azonban ezzel érvel, valószínűleg nem tévét néz esténként, hanem a csillagokat, hiszen annak sokkal messzebbre nyúlnak vissza a gyökerei. Komolyra fordítva a szót; ez nem lehet a döntésünk alapja. Számtalan „új” gyártási technológia bizonyította már be, hogy lehet ugyanolyan jó, vagy sokkal jobb is, mint a nagy hagyományokkal bíró eljárások.
Természetes anyag.
El sem tudom mondani, kereskedői pályafutásom alatt hányszor hallottam ezt a vásárlók részéről. Arra persze senki sem tudott válaszolni, hogy miért annyira fontos, hogy a műanyag nyílászárója fölé természetes anyagból készült tetőfedő kerüljön, de nem is firtattam különösebben a dolgot. Egy biztos: Aki egyszer a fejébe vette, hogy természetes anyagokból épít, azt nem lehet, nem is érdemes lebeszélni róla. De biztosan ez az a szempont, ami alapján döntenünk kell?
Jól szellőzik.
Így van! Az agyagból készült termékek páraáteresztő képessége kiváló. Egy nem megfelelő szellőztetéssel ellátott tető esetén jobban teljesít, mint egy betoncserép. A leghelyesebb mégis az, ha szellőzőcseréppel, és a megfelelő kiegészítőkkel biztosítjuk a tető teljes átszellőzését. Ez esetben pedig szinte mindegy, hogy melyik alapanyagból készült termék van a tetőnkön.
Vélemények, amelyek ellene szólnak:
Hajlamos a mészkukac képződésre.
Sajnos igaz. Az agyag igazi ellensége a mészkukac. Ezek apró fehér mészdarabok, amelyek már az alapanyagban megtalálhatók, és a későbbi feldolgozás során sem hajlandók eltávozni belőle. A mészkukac mentén a víz utat talál magának a cserép belsejébe, és komoly fagykárokat okozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerámiacserép rossz választás lenne, ugyanis nem minden agyagcserépben jelenik meg a mészkukac! Ennek a hibának a megjelenése attól függ, hogy az adott gyárnak milyen agyag-lelőhelyet sikerült találnia. Vannak Magyarország területén nagyon tiszta agyagmezők, ahol egyáltalán nincs mész.
Vásárlás előtt győződjön meg róla, hogy az Önnek tetsző tetőcserép – ha kerámiacserépről van szó – mészkukacos-e, vagy sem. Ne a bemutató állványon lévő cserepeket vizsgálja meg, azon biztosan nem fog hibát találni! Bátran bontasson ki a kereskedővel egy raklapot, ha van készleten. Egy átlagos tetőre való cserép minden kiegészítővel együtt milliós nagyságrendekre rúg! Ne legyen hát szégyenlős, hiszen az Ön pénze a tét!
Kisebb a terhelhetősége, mint a betoncserépnek.
Ha egy átlagos agyagcserepet hasonlítunk össze egy szintén átlagos betoncseréppel, akkor igaz lehet ez az állítás. Saját szememmel láttam már azonban olyan hazai gyártású kerámiacserepet, amely vígan elbírt egy 85 kilós férfit, amint egy földre fektetett cseréplécen billegett jobbra-balra. Ennél extrémebb erőhatásnak aligha lesz kitéve a cserép fenn a tetőn. Amikor a terhelhetőség kerül szóba, egyébként is elgondolkodom minden alkalommal azon, mire gondolhatnak a gyártók. Nagyon ritkán kerül sor arra, hogy fel kell menni valamiért a tetőre, egy átlagos ember testsúlyát pedig MINDEN cserép elbírja, a hó súlyáról nem is beszélve. Nem fontos tehát, hogy melyik cserépnek nagyobb a terhelhetősége, ha mindegyik elbírja azt a terhelést, ami a tetőn érheti.
Rövidebb az élettartama, mint a betoncserépnek.
Százszor hallottam már és minden alkalommal meglepődöm. Ez az állítás egész egyszerűen nem igaz. Egy cserép élettartama nem attól függ, hogy agyag, vagy beton a felhasznált alapanyag. Sokkal komolyabb gond lehet, ha ezen alapanyagok közül valamelyik nem megfelelő minőségű, vagy a gyártási eljárás nem kiforrott, esetleg valamilyen láthatatlan hiba lép fel a gyártás során. A hazai tetőcserép-gyártók között nem ismerek olyat, aki megengedné magának a fenti hibák bármelyikét.
BETON CSEREPEK
Vélemények, amelyek mellette szólnak:
Nehezebb, mint az agyagcserép.
Meglepő, hogy az első részben az agyagcserepek mellet szólt, hogy könnyebbek, mint betonból készült társaik, most pedig a betoncserép előnyére válik, hogy nehezebb. Hogy lehet ez? Egyszerű. Az előző részben már fény derült rá, hogy a tetőre nehezedő súlyt négyzetméterben érdemes kalkulálni, mert a „nehezebb” betoncserépből – ami nagyobb is egyben – elegendő a 10 db négyzetméterenként, míg a könnyebb kerámiacserépből akár 14-17 darab is felkerül ugyanekkora felületre. Tehát négyzetméterre vetítve közel azonos súllyal kell kalkulálnunk. A betoncserépnél az az igazi előny, hogy darabja nehezebb, mint a kerámiacserépé, tehát jóval kisebb az esély, hogy egy viharos erejű szél megbontsa betoncserépből készült tetőnket. Az állítás tehát igaz!
Hosszabb az élettartamuk, mint az agyagcserepeknek.
Ezt már megbeszéltük a kerámiacserepeknél. Maga a beton, mint alapanyag szilárdabb szerkezetű, mint a kerámia, ám egy cserép élettartamát nem csak a felhasznált anyag határozza meg. A gyártási technológia kiforrottsága sokkal inkább meghatározó a tetőcserép szempontjából. Nem általánosítható tehát, hogy egy betonból készült tetőfedő hosszabb ideig tudja funkcióját betölteni. Megfelelő szakértelemmel és odafigyeléssel mindkét alapanyagból ugyanolyan jót lehet készíteni.
Kevesebb nedvességet vesznek fel.
Igaz is, meg nem is. A tömörebb szerkezet valóban kevesebb nedvességet fogad magába, így megelőzi a fagykárokat. Azonban általánosítani itt is szarvashiba lenne. Házi tesztünkön – amelynek pontos eredményét a jogi viták elkerülése érdekében nem áll módomban leírni – egy hazai gyártású agyagcserép győzött a „nedvesség-felvevő” versenyben. (Természetesen azzal, hogy a legkevesebb nedvességet szívta magába.) Ha jogilag zöld utat kapunk, az építés.hu-n közzé tesszük a teszt eredményét! Igen tanulságos! Száz szónak is egy a vége: Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy egy betoncserép kevesebb nedvességet vesz fel, mint az, amely agyagból készült.
Vélemények, amelyek ellene szólnak:
Kevés a formaválaszték a kerámiacserepekhez képest.
Nincs mit tenni, ez igaz. A betoncserép-gyártók az elmúlt években rohamos léptekkel próbálták felvenni a versenyt az agyagcserepek formaválasztékával, de lemaradásuk még így is számottevő. Arról nem is beszélve, hogy bármelyik betoncserép gyár termékpalettáját hasonlítjuk össze, szinte azonnal észrevesszük, hogy kísértetiesen hasonlítanak egymásra; az egyediségnek, kreativitásnak szinte nyoma sem fellelhető.
A betoncserépnek nincs hagyománya, nem bizonyított eleget!
Akkora hagyománnyal biztosan nem rendelkezik, mint az égetett kerámia, de ezért még túlzás olyasmit állítani, hogy nem bizonyította be; igenis van helye az építőiparban. Egy kerámiacserép gyár képviselőjétől még – enyhe elnéző mosoly kíséretében – elfogadom, ha ilyesmit mond. De ha Józsi bácsi 40 éve ugyanaz alatt a betoncserép alatt él, ember legyen a talpán, aki meggyőzi, hogy a betoncserépnek még van bizonyítani valója.
A BETONból készült tetőfedő nem is nevezhető CSERÉPnek!
Ha szigorúan nyelvtani szempontból vizsgáljuk a kérdést, természetesen akkor sem igaz ez az állítás. Aki ilyet kiejt a száján, vagy leírja, egyetlen dolgot üzen: „Akkora bajban vagyok, hogy muszáj nyelvtani vitába bonyolódnom. Ez az egyetlen adum maradt.”
Forrás: építésiportál.hu
